Génkulcsok - Elengedés

Génkulcsok - elengedés - önismeret

Az elmúlt években sokat használtam az Access eszközeit a magam javára is. Bars és testkezelések, és legtöbbször a tisztító mondatot. Minden olyasmire futtattam, amit akadálynak éltem meg. Egy másik hatékony cucc nálam a "kihez tartozik ez?" kérdés, bármilyen formában.

Az Access arra biztat, hogy menjünk mindig azzal, ami nekünk könnyű. Az utóbbi hetekben (nagyjából egy-másfél hónapja) sokat foglalkozom a Génkulcsokkal (www.genkulcsok.hu), és ehhez, mint a fogaskerekek egymáshoz, kapcsolódott az Elengedés (Dr. David R. Hawkins). Ez lett a könnyű, ezekkel az új eszközökkel bővítve az eszköztáramat, könnyíteni az életemen. Talán még sosem volt ilyen időszak, amikor a természet lelassulásával összhangban én is ennyire befelé fordulóvá váltam. De nagyon jól esik nem nyüzsögni, olvasgatni, feldolgozni, elengedni.

A Génkulcsokban azt szeretem, hogy van rendszere, keretei, ami egyébként felhasználást tekintve rugalmas, és bárki életéhez igazítható. Egy képet mutat rólunk a születési időpont alapján; a fenti oldalon mindenki készíthet magának ingyenesen egy Hologenetikus Profilt. Ez lesz a térkép, és a génkulcsok az iránytű, amivel önmagunk mélységeibe bepillanthatunk.

Nekem már ez alatt a viszonylag rövid idő alatt is több felismerést adott magamról. A génkulcsok három szinten jellemez minket: Árnyék, Ajándék, és Sziddhi. Az Árnyék az az alacsony frekvencia, amin sajnos legtöbben működünk. A személyiségünknek olyan részei - viselkedésmódok, rögzült mintázatok - amik akadályai annak, hogy felszabadult, boldog életet éljünk.

Persze ezeket sokféle módon fel lehet fedezni; nekem ez most könnyű és "bulis", hogy van egy térképem, ami erről információt ad. Ezek olyan általánosságban megfogalmazott infók, amiből mindenkinek magának lehet rájönni arra, ez nála hogyan nyilvánul meg. Amit észrevettem, hogy rám többnyire az elfojtott árnyék jellemző.

Ehhez remekül kapcsolódik az Elengedés, amiben Hawkins leírja, hogy mennyi problémánk oka az elfojtott érzelmek. És valóban, ahogy tudatosodik bennem, mennyi minden volt/van/lehet bennem elfojtva, szépen elkezdtem rálátni a saját (eddigi) működésemre. Az is érdekes, hogy ezeket nem elfojtani, kiirtani kell - egyébként bármit, ami felbukkan bennem -, hanem egyrészt szeretettel körbevenni, vagy csak "ránézni", megfigyelni, tudomásul venni, hogy ott van. Az már önmagában egy lépés, hogy tudatosítom, mondjuk egy harag, gyűlölet... létezését magamban.

Már párszor sikerült nem csak megfigyelni, vele lenni, hanem elengedni is. Az felszabadító! Olyankor általában valahol a testemben megjelenik egy kellemes érzet, bizsergés, ami átveszi a korábbi negatív érzés helyét. Nagyon érdekes, hogy a pozitív érzéseket, élményeket is el lehet (és érdemes is) elengedni, ami által megjelenhet valami még jobb, mint amit el tudunk képzelni.

A Génkulcsok abban is szuper, hogy nem csak az Árnyék, hanem magasabb frekvenciájú működésünket is megmutatja, mi minden lehetséges - többször volt már erőteljes rácsodálkozásom ("jé, ez is lehetek!?"), illetve olyan, amikor a sorokat olvasva ismerős volt, valahol ezt már tudtam magamról, hogy ez mind bennem van.

Rájöttem, hogy ami mellett hajlandó vagyok elköteleződni, az igazából ez a belső "munka", ami arra visz, hogy az alacsonyabb frekvenciáról egy magasabb szintre emelhetem az életemet, és ennek következtében minden terület szépen rendeződik, helyére kerülnek a kapcsolataim, a tehetségeim, életfeladatom, hivatásom, pénzügyeim...

Tegnap járt nálunk egy pár. Kezelésre jöttek, és volt egy konkrét témájuk is. Maga a téma nem annyira lényeges, inkább az, hogy azt érzékeltem, abból a megváltozott térből, amit az elmúlt hetek belső munkája által hoztam létre, mennyire másként tudok hozzájuk viszonyulni, és abban "segíteni", amiben elakadás van. Én dolgoztam a férfivel, és olyan szépen gördültek elő a kérdések, a témák, mint egy könnyű áramlat. "Meglepő" módon a férfi érzelmi blokkokkal rendelkezett - érzelmi és ezáltal(?) fizikai merevség az izmaiban, veszteségtől való félelmek... olyasmik, amiket a közelmúltban magam is elengedtem.

Az is öröm, hogy a saját magamon végzett munka valahogy hozzájárul az Egész teljességéhez, változásához, és ha nekem jobb, másnak is az lesz.